1., Aix-en-Provence-ban manapság kevés római rom van, úgy is mondhatnánk, semennyi - a múzeumban is mindösszesen két pici szoba elég volt az összes helyben előkerült leletnek. Az ókorban Aquae Sextiae-nak hívták, és egy viszonylag jelentős városka lehetett. Arról lett különösen nevezetes, hogy Kr. e. 102-ben a lómaiak a város közelében kvázi megsemmisítették a teutonok és az ambronesek seregét. Több tízezer barbár katonát lemészároltak, gyermekeiket és asszonyaikat pedig foglyul ejtették. 500 évvel később Szent Jeromos az egyik levelében említést tesz arról a legendáról, miszerint a teuton asszonyok inkább lemészárolták a gyermekeiket, mintsem hogy azok rómaik rabszolgái legyenek, majd magukkal is végeztek, az öngyilkosság egy szokatlan módját választva: megfojtották egymást. Jeromos beszámolója szerint úgy találták őket holtan egymás karjaiban feküdve, egymás nyakát szorongatva. (Najó, ezen utóbbi részletet már csak én teszem hozzá, Jeromos csak annyit írt, hogy megfojtották egymást). Ha igaz a történet - és miért is lenne okom ebben kételkedni - egyszerűen nem fér a fejembe, ez mégis hogyan sikerülhetett nekik. Dehát ezek a teutonok már csak ilyen hősiesek és ügyesek voltak.

2., Marseille-ban és Arles-ban is több nagyobb méretű hajóroncsra bukkantak a régészek. A múzeumok feliratai szerint ezek a legnagyobb ókori hajóroncsok. Tényleg nagyon nagyok. De tényleg. Olyan nagyok, hogy még normális fotót se tudtam róluk csinálni, de pl. itt meg itt vannak róluk képek. Arles-ban megtalálták a hajó rakományát is - 27 tonna követ. Most komolyan, ki pakol 27 tonna követ egy faladikra? És utána még biztos csodálkozott, hogy elsüllyedt... Na mindegy.

3., Konstantin fürdőjében, Arles-ban a következő jelenetre lettem figyelmes.

Az ott egy macska és egy élő galamb. Ott ültek egymás mellett egy ideig - egy ókori fürdőben - aztán a macska megunta, és elment, a galamb pedig föl-alá szaladgált még egy jó darabig. Tényleg ilyen jól megy az arles-i macskáknak, hogy nincsenek rászorulva holmi jöttment galambokra? Vagy áthatotta őket a 'római fürdőben mindenki egyenlő'-életérzés?