Az elmúlt 4 napban 300 km-et vezettem a kollégám kocsiját (Nyugger Brúnót) a török országutakon. És még élünk. Ez nagyobb részt annak köszönhető, hogy Anatóliában az autópályák majdnem teljesen üresek. Néhány teherautó döcög rajtuk, és ennyi. A táj pedig olyan, mint a fenti fotón, vagy ennél szebb.

Amúgy ma épp Amasyiából (a képen) vezettünk el Erzincanba. Amasy helyen született a történetíró-geográfus Sztrabón, és itt temettek több pontoszi királyt is (akikről ehelyütt legyen elég annyi, hogy hatot közülünk Mithridatésznak hívtak). Itt vannak ki a sziklába vájt sírok:

Erzincanba pedig azért jöttünk, mert mellette fekszik Altintepe... de arról majd a következő posztban.