Ókorászként elég hamar megtanulja az ember, hogy ha nem tudja beazonosítani egy tárgy funkcióját, akkor hihetetlen magabiztossággal rávágja: ez a tárgy kultikus/rituális/mágikus célokat szolgált. Valamelyik a három közül biztos bejön. Franciaországban például számos ilyen bronzból készült, tizenkétszögletű dobókockára/kínzóeszközre emlékeztető valamit láttunk a különböző múzeumok vitrineiben:

ami a szakértők szerint lehet, hogy egy mérőeszköz, de az is lehet, hogy a holdat ábrázolja, kultikus tárgy, esetleg játékszer. (A kép Lyonban készült).

Egy másik alapszabály, hogyha egy prehisztorikus női figurát talál az ember, illetve, hogy egész pontos legyek: ha előkerül egy prehisztorikus szobor, aminek nagy a feneke, akkor az biztos, hogy egy termékenységi istennő. Ilyen nagyfenekű szobrok például a máltai kövér hölgyek, akik a legújabb kutatás szerint sokkal inkább urak, mint hölgyek, de ez az apróság keveseket érdekel. Spanyolországban a múzeumok az ún. 'plaque idol'-okkal vannak tele, amiről én mondjuk még azt se mondtam volna meg, hogy emberi alakot ábrázolnak, de egyesek szerint ezek nemcsak hogy emberi alakok, hanem mindenféle istennők képmásai (ismét bocs a rossz minőségű fotókért, a kép Sevillából).

(Na jó, igazából egyes példányokon, például ezen, tényleg látszik, hogy emberi alakot ábrázol - na de hogy nőt???)

Persze a jövő régészeit se irigylem, próbáljanak csak rájönni, mi mindenre volt jó az iphone, úgy, hogy nagy eséllyel egyetlen egyet se tudnak majd bekapcsolni. Amikor Meridában egy szobrásznál couchsurfoltünk, arra jutottam, hogy a kortárs képzőművészek absztrakt alkotásaival se lesz feltétlenül könnyű dolguk. A vendéglátónk szobrai nekem nagyon tetszettek, de némelyiknél teljesen másra asszociáltam, mint ami a szobor címe volt. Ez persze nem baj, de azért örültem, hogy a spanyol nyelvű katalógusát lapozgatva magától az alkotótól kérdezgethettem végig az összes ismeretlen szó jelentéseit. Sajnos pont ezeknél a szobroknál:

amik alatt az állt, Heridas, a Cristobal megelégelte a kérdezősködést, és kitessékelt minket a szobájából (na jó, igazából éppen sietnünk kellett valahova, és én már félórája a katalógussal szöszöltem). Miután Cristobal márvánnyal dolgozik, művei jó eséllyel túlélik a következő évszázadoka, úgyhogy kíváncsi vagyok, mit mondanak majd róla a jövőbeli kollégák. Nekem a Google viszonylag hamar feltárta a titkot: a Herida jelentése 'seb'.

(A szobrok forrása innen, Cristobal honlapja itt).